Fáy-kastély, Sáta

Fáy-kastély gps-pont:
48.18510, 20.39582

Sátának három jelentős, műemléki védettségű épülete van: a későbarokk stílusú római katolikus templom, a copf stílusú plébániaház, valamint a Fáy-kastély. A kastély a Kolozsvári-, Kossuth-, és Szabadság utcák találkozásánál, egy domboldalra építve található. Ez a terület a falu központja, két iskola, a plébánia, üzletek vannak még itt. A templom előtt vezet a falu főutcája.
A kastély építését a Platthy-család fejezte be 1735 körül, 1930-ban Fáy István gróf jelentősen átalakította.

Sáta község a XVI. századtól a Bárius-család birtokában volt. Őket a Vay-, a Platthy- és Rocsányi családok követték, majd a XIX. században az Ágoston-, végül a Fáy-család. Azt mondhatjuk, hogy a kastélyhoz mindegyik família tett hozzá valamit, mire utolsó egyszemélyi tulajdonosa, Fáy István gróf kezére került volna. A kastély egyemeletes, timpanonos középrésszel, két szélén kiugró tornyokkal, manzárdtetővel, boltozott szobákkal épült a XVIII. században.

Magát az épületet a Platthyak építtették, a munkálatok 1735 körül fejeződtek be végleg. A következő, jelentős átalakítást viszont csak az utolsó nemesi származású tulajdonos, Fáy-gróf tette rajta, így a neve is rajta maradt az épületen, azóta csak Fáy-kastélynak nevezik.
A sátai és a bánhorváti kastély kinézetre és technológiai megvalósításban annyira egyező jegyeket mutat, hogy honismereti és építészeti leírások "egyedi terv ismételt felhasználásá"-t említik.

1952-ben államosították, ekkortól 1991-ig a magyar állam tulajdonában a B.A.Z. Megyei Tanács Gyermekotthonaként működött. A politikai változások következtében "jogutódlás" jogcím alatt 1991-ben a B.A.Z. Megyei Önkormányzat tulajdonába megy át az épület, amelyet alig tartottak karban, és amelyen szinte semmilyen változtatást nem végeztek az államosítás óta. Ennek következtében 1993-ban a létesítményt funkciójára alkalmatlannak, életveszélyesnek nyilvánították, így a gyermekotthont ezen a helyen megszüntették.
A kastély jelenleg magántulajdonban van.


Az épület és környezete

A kastély egy domboldalon áll, maga az épület szabadon álló. Alaprajzában és felépítésében rokon az ugyancsak Platthyék által építtetett bánhorváti kastéllyal. Az ingatlanhoz tartozik egy korábban mezőgazdasági művelés alatt álló szántó-kert, udvar, valamint néhány gazdasági épület.
A kastély négyszög alaprajzú, egy emeletes, manzárdtetős épület. Völgy felőli öttengelyes főhomlokzatát négyszögű saroktornyok fogják közre. A földszinten található középrizalit mögött a sarokhelyiségektől közrezárt, nagy bejárati terem nyílik. Ebből folyosó vezet a lépcsőházba és a két felfelé nyíló oldalfolyosókba. Az emeleten hasonló elrendezésben van a teknőboltozatos nagyterem, körülötte cseh-süveg boltozatos szobák. Az öles vastagságú középfőfalban 0,70 m szélességű rejtett lépcső vezet a pincétől a padlásig.

Az osztópárkánnyal két szintre tagolt homlokzaton egyenes záródásu, keretelt ablakok láthatók, szépmívű vasrácsokkal. A középrizalit földszintjét középen félkör záródású bejárat, emeletén pilaszterek között az ablakok fölött íves szemöldökpárkány, a főpárkány fölött timpanon látható. A saroktornyok később ráépült második emeletén félkörrel záródó ablakok vannak.

A kastély parkja pusztulóban van, erős felújításra szorul.

A kastélyépület emeleti részéről függőfolyosós összeköttetés van egy kiszolgáló épületegyüttes felé, amelyben konyha, étkező, raktárak, mosóhelység és egy kisméretű tornaterem található.


Eke Zsolt sátai képzőművész tusrajza:
A sátai kastélykert



A sátai kastély alvilága >>